Mir (Mir)
Mir első írásos említése 1395-ből származik. A 16. század elején a Litván Nagyfejedelemség fontos erőssége lett, ekkor építették várát. Az erőd fontos szerepet játszott az orosz-lengyel háborúban, amikor 1655-ben megostromolták. Később a svéd katonaság (1705-ben), majd Tadeusz Kościuszko hadai (1794-ben) is harcoltak falainál. 1812 júliusában és novemberében Napóleon és a cári hadsereg csapott össze Mirben. Az erőd és a hozzá tartozó kereskedőváros (amelynek lakosságát főként zsidók alkották, 1921-ben a lakosság 55%-át tették ki) 1828-ig a Radziwiłł-grófok birtoka volt. Az 1815-ben alapított miri jesiva a legfontosabb Talmud-iskola volt Kelet-Európában (1939-ig működött).
1914-ben ismét hadszíntérré vált a város, ekkor pusztult el a vár melletti kastély is. 1941-1944 között a zsidó lakosságot a megszállók csaknem teljesen elpusztították (többségüket 1942 májusában lőtték agyon az erőd udvarában). 1940-től az 1960-as évek elejéig járási székhely volt.
Térkép - Mir (Mir)
Térkép
Ország - Fehéroroszország
Fehéroroszország zászlaja |
1991-ig a Szovjetunió tagállama volt. A Szovjetunió felbomlása után elnyerte függetlenségét. 1994-ben az első és egyetlen szabad választáson Aljakszandr Lukasenka lett az ország elnöke, mely pozíciót azóta is betölti. Lukasenka Fehéroroszországban tekintélyelvű, diktatórikus rendszert épített ki. A választások nem szabadok és nem tisztességesek, a rendszer ellenfeleit elnyomják vagy bebörtönözik, a média pedig nem szabad. A 2020-as választást követően komoly tüntetéshullám kezdődött az országban, melynek során sokakat bebörtönöztek. Fehéroroszország az egyetlen európai ország, ahol hivatalosan alkalmazzák a halálbüntetést.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
BYN | Belarusz rubel (Belarusian ruble) | Br | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
BE | Belarusz nyelv (Belarusian language) |
RU | Orosz nyelv (Russian language) |